Laura Miklós

Laura Miklós

2014. május 29., csütörtök

2. rész

2. rész ~ Egy újabb osztály


Kaito szemszöge:

Éppen a buszról szállok le ami az új iskolám előtt állt meg.Huh elég nagy.Na indulááás.
Aztaaaaaa ez nem csak kívülről hanem belülről is oltári nagy.És most?
Látok egy öreg nénit asszem az igazgató.Oda megyek hozzá és beszélek vele:
- Jó napot kívánok.
- Jó napot kedvesem.Miben segíthetek?
- Az igazgatónőt keresem.Tetszik tudni hol találom?
- Persze. Menj a folyosó végére és ott fordulj balra.Ott van az igazgatói szoba.
- Köszönöm.Viszont látásra.
Apám , ha a portás ilyen hivatalosan néz ki , akkor vajon ,hogy néz ki az igazgató?
Az igazgatói előtt állok majd kopogok.Hirtelen egy ordítást hallok :
- Már megint maga az Mr.Paroli úr?!?!
- Elnézést én nem az vagyok akinek maga hisz. -mondtam tisztelet tudóan.
- Uh.-sóhalytott- Bocsásson meg kedveském csak folyton jönnek hozzám és stb.
- Semmi baj asszonyom.Csak új vagyok itt.És..-de mielőtt befelyeztem volna az igazgató közbe vágott a szavamba.
- Ááá értem maga az új diák.
- Igen . Tetszik tudni én melyik osztályba tartozom?
- Persze -persze a 9b-be.
- Köszönöm.
- Oda vezetem.
Pár perc múlva ott is voltunk.Az igazgató kopog és a tanár kiszól.
Bemegyünk és mindenki rám nézett kivéve egy lányt. Az utolsó padsorba ült, azt hiszem telefonozik.
A tanárok beszélgettek és valami papírokat írtak.Minden lány sugdosott és nevetgélt ,mindegyiknek piros volt az arca.Az igazgató megkért hogy mutatkozzak be.Gyorsan elmondtam amit kell tudni rólam és leültettek.Amikor körbe néztem a telefonos lány mellett volt csak hely.Leültem és köszöntem neki.
Ő csak simán vissza köszönt.Eléggé idegesít .De amikor bemutatkoztam neki , rendes mondatként annyit mondott ,hogy Luna a neve. Zsír,egy flegma csaj és egy folyton nyüzsgő osztály van velem.

Szünetben:

Leültem egy padra, mire ,,Luna" is mellém ül. Hirtelen nagy lett a csend és ezért elővettem a játékkonzolom.
Erre csak azt veszem észre hogy Luna egyre közelebb hajol és érzem a lehelletét a nyakamon.
Fél perc múlva egy másik lány jött oda és eltakarta a napot.
Elkezdett össze vissza fecsegni én meg , mivel már idegesített megszóltam :
- Békén hagynál ?Épp játszunk!
- Chh persze még mit nem , nem engedem hogy ez a cafka kapjon meg téged és nem én.
Ekkor bevillant , hogy még nem volt csajom és ,hogy most rajtam veszekednek az osztály legjobbjai.
-Zoeeey!- hallatszott a csaj mögül egy kiáltás.
-Ki a fene vagy te?!?!
- A halál! Az!
-Jaj ,hogy oda ne rohanjak...
-Tomiiiiiii-ordította Luna.
Ameddig elmesélte ,hogy ki ő ,addig a ,,Tomi" és a barna hajú csaj veszekedtek.Miután a leányzó eltűnt , Luna öccse oda jött hozzánk.
-Kai,ő Tomi az öcsém.-mondta-Tomi , ő itt Márk az új osztály társam.
-Okké akkor beszélgessünk Kaito.-szólt Tomi és elrángatott Luna mellől.
Egy ideje sétáltunk már ,amikor egy lépcső alatt a falhoz lökött.
- Mégis mit képzelsz ?! Kivel beszélgetsz?! Tudod te ki ő?!
-Őőőőő... Lunával?
- Ő nem csak ,, Luna". Ő Luna de la Garcia! És tilos vele beszélgetni!
- Miért?
- Ezt nem hiszem el...-mérgelődött magában-Nem igaz hogy még nem halottál a világ leggazdagabb családjárol.
- De asszem valami rémlik már...
- Mi az hogy rémlik valami?!?!
- Hát , azt hogy kezdem kapizsgálni hogy miröl is beszélsz.-mondtam egykedvűen.
- Huh, mindegy. Szóval legalább azt fogd fel ,hogy ne beszélj vele. Oké?!?!
- Hát...-de nem fejeztem be hanem elfutottam , vissza Lunához.
Amikor oda értem a futástól kicsit kifulladtam és gondolom valami oltári idióta felyet vághattam , mert kérdően nézett rám.
- Mi történt?-kérdezte
- Hát csak letámadott az öcséd hogy haggyalak békén.
- Oh..már tudod.
-Aha ..Asszem.
- Azt hittem veled beszélhetek majd nyugodtan és nem a pénzemért fogsz barátkozni.-mondta szomorúan.
- Engem nem érdekel a pénz.Én csak barátokat akarok.
- T-tényleg?
- Aham. Igaz nem vagyok egy pénzes családból való, de eddig nem voltak barátaim.
- Komolyan ? Egy se? -kérdezte- Pedig, nekem tetszel . Mármint , mint barátként.-Hadarta el .
- Okké... Akkor le tudnád nyugtatni az öcsédet mielőtt még darabokra tép?
- Mi? Mit csináltál?
- Csak elfutottam mielőtt befelyezte volna azt ,hogy nem beszélhetek veled.
- Ó csak ennyi?
- Aha.
- hát akkor...

- Légy a barátom...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése